Sziasztok !
Nika:) vagyok és én vagyok az aki segíteni fog Szelenának:D!
Hát rólam annyit,hogy szeretek írni és olvasni,van saját blogom(amit oldalt meg is találtokxDD)van egy kutyám buksyxDD- akit nagyon imádokxDD:D,jah és mellékesen imádom a nasikat,meg bicikliznixDD.Azt hiszem ennyi elégxDD
Hát a blogomról annyit,hogy egy lányról szól; név szerint Leiláról aki meg találja élete szerelmét és sok kalandokat él át,picit lehet,hogy hasonlít a Twilighthoz(legalábbis az eleje),de nem annak a lényegét írtam le!!Nah mindegy ti majd eldöntitekxDD
Hát remélem tetszeni fog nektek a harmadik fejezet!
Vanda szemszöge:
Megálltam és félretettem a biciklit.
-Most véged van! - szólaltam fel.Erre Márk ijedten nézett rám,de a hamiskás mosolya még ott ragadt az arcán.
-Jaj ne,most nagyon félek!! - gúnyolódott Ő.
-Reméltem is ! - és már sikítva rohantam felé és de sajnos mire oda értem addig ő is elém ért.Aztán hirtelen elkapott és elkezdett csikizni.Én nevettem és ordítoztam egy kicsikét.Nagy nehezen elengedett és végre elindultunk hozzánk.
-Hm milyen virágot szereted? - vigyorgott rám.
-Ez,hogy jön ide?? - emeltem fel a szemöldököm.
-Hát..izé...én csak..
-Csak??Mindegy,amúgy a vörös rózsát.
-Hű az szép virág.Na és,hogy állsz a nassolni valókkal?Remélem nincs semmiféle allergiád vagy ilyesmid!!
-Ö .. még nem tudok róla!:D
-Remek,mert ha megbántlak lesz amivel felvidítsalak!! - Jaj ez olyan cuki volt!:$ - Na végre megékeztünk! - kiállottam fel.
-Vandaaaaaaaaaaaa!!! Kislányom,merre jártál?Tudod mennyi az idő, mindjárt elkésünk a...héé sziasztok! - na igen ő az anyukám!
-Márk ő itt az anyukám, Eleonóra.Anyu,ő itt Márk és véletlenül majdnem elütöttem és szerintem úgy illik,hogy legalább ellássam a sebét,nem? - kérdeztem.
-Ö jó napot! - hallottam meg Márk hangját.
-Persze,oké én akkor indulok a mamához,szeretlek sziasztok! - és adott egy puszit aztán elhajtott.
-Hú ő a mamám! - sóhajtottam fel.
-Ugyan ha látnád az enyémet!
-Na mindegy,akkor gyere be! ....
Ui.: Kommizatok!!!!!!!! :D
