Berni - szerelemről

Az utóbbi időben rengeteg problémám volt a szerelmi életemben. Az egyik legjobb barátnőm, pedig ezt írta nekem. Ezzel szeretném megköszönni neki, hogy van nekem. Szeretlek Berni!!!!



A szerelemről Tőlem Neked!

Ha egy ember összetöri a szívedet,
úgy érzed, magával vitte lelkedet.
Szépek a napok, míg együtt vagytok,
de csak egy álomvilágban laktok.
Egyszer véget ell érjen minden,
s majd el kell menned innen.
Felébredsz az álomvilágból,
s fájdalom lesz a romantikából.

De ne félj belemenni egy kapcsolatba!
Mert neked is elraktak valakit tartalékba.
Lehet, ő lesz az igazi,
de ha mégsem, ne félj továbblépni!
Az új nem rossz néha,
az is lehet, hogy csak ő a béna. :)
A fiúk félnek kitárni a szívüket,
s ha megteszik, mégis értjük.

A női szépség minden férfit elvarázsol egyszer,
s ilyenkor ők sem bírnak az érzelmekkel.
Mindenkine bele kell esni e csapdába,
mert ennek van ám jó hatása:
A szerelem csodálatos és misztikus,
s olyan, mint egy nő, aki hisztérikus. :D
Válogasd meg szavaid, mert könnyen elronthatod,
s ezt egy nap még nagyon megbánhatod.
Így hát ne bánd, ha összetörtek,
mert ezt a csodát még mással átélheted! ♥


/Legjobb barátnőm, Berni/

Változások kora - 3. fejezet

Sziasztok !


Nika:) vagyok és én vagyok az aki segíteni fog Szelenának:D!
Hát rólam annyit,hogy szeretek írni és olvasni,van saját blogom(amit oldalt meg is találtokxDD)van egy kutyám buksyxDD- akit nagyon imádokxDD:D,jah és mellékesen imádom a nasikat,meg bicikliznixDD.Azt hiszem ennyi elégxDD
Hát a blogomról annyit,hogy egy lányról szól; név szerint Leiláról aki meg találja élete szerelmét és sok kalandokat él át,picit lehet,hogy hasonlít a Twilighthoz(legalábbis az eleje),de nem annak a lényegét írtam le!!Nah mindegy ti majd eldöntitekxDD


Hát remélem tetszeni fog nektek a harmadik fejezet!


Vanda szemszöge:


Megálltam és félretettem a biciklit.
-Most véged van! - szólaltam fel.Erre Márk ijedten nézett rám,de a hamiskás mosolya még ott ragadt az arcán.
-Jaj ne,most nagyon félek!! - gúnyolódott Ő.
-Reméltem is ! - és már sikítva rohantam felé és de sajnos mire oda értem addig ő is elém ért.Aztán hirtelen elkapott és elkezdett csikizni.Én nevettem és ordítoztam egy kicsikét.Nagy nehezen elengedett és végre elindultunk hozzánk.
-Hm milyen virágot szereted? - vigyorgott rám.
-Ez,hogy jön ide?? - emeltem fel a szemöldököm.
-Hát..izé...én csak..
-Csak??Mindegy,amúgy a vörös rózsát.
-Hű az szép virág.Na és,hogy állsz a nassolni valókkal?Remélem nincs semmiféle allergiád vagy ilyesmid!!
-Ö .. még nem tudok róla!:D
-Remek,mert ha megbántlak lesz amivel felvidítsalak!! - Jaj ez olyan cuki volt!:$ - Na végre megékeztünk! - kiállottam fel.
-Vandaaaaaaaaaaaa!!! Kislányom,merre jártál?Tudod mennyi az idő, mindjárt elkésünk a...héé sziasztok! - na igen ő az anyukám!
-Márk ő itt az anyukám, Eleonóra.Anyu,ő itt Márk és véletlenül majdnem elütöttem és szerintem úgy illik,hogy legalább ellássam a sebét,nem? - kérdeztem.
-Ö jó napot! - hallottam meg Márk hangját.
-Persze,oké én akkor indulok a mamához,szeretlek sziasztok! - és adott egy puszit aztán elhajtott.
-Hú ő a mamám! - sóhajtottam fel.
-Ugyan ha látnád az enyémet!
-Na mindegy,akkor gyere be! ....


Ui.: Kommizatok!!!!!!!! :D

ÚJ!!!+Jó hír!+Segítség! :D

Sziasztok!!!! :D

Hát.. megoldódott végül a probléma, ugyanis Nika :) besegít nekem. A következő frisset is Ő hozza és innentől kezdve felváltva fogunk frisselni. Valószínűleg Ő is be fog mutatkozni nektek és, ha jól tudom az "Írok" résznél a neve, a linkje pedig oldalt megtalálható. Ajánlom mindenkinek az írásait.

Puszilok mindenkit!!! :D

Szelena

Sziasztok!+Help me!!!!

Sziasztok!

Sajnálatos dolgot kell elmondjak nektek! Sajnos alig van időm a blogra, mivel most kezdtem a gimnázium első évét és nagyon sok órám van. Három lehetőségem van a bloggal:

1. Bezárom a blogot.

2. Hosszabb időre szüneteltetem a blogot. (Ebben az esetben nem biztos, hogy újra kinyit!!)

3. Valaki vállalja, hogy besegít a fejezet írásba, és a történet vezetésébe. Felváltva írnánk a részeket és annak aki segít rajtam persze örök hálám. A jelentkező lehet akár kezdő is (én is az vagyok) vagy profi. Neki megmondom a történet eredeti elméleti szálát és a telefonszámom is megadom neki. Ha esetleg jelentkeznél, de nem tetszik az eddigi folyamat persze a saját elméletedben írhatod a következőt.

Remélem lesz legalább egy jelentkező.

Jelentkezési helyek:

msn: magosmelinda@freemail.hu

e-mail: magosmelinda@freemail.hu

és persze kommentbe és chaten is lehet jelentkezni.

Puszi Szelena

Ui.: Sajnálom Giwi, hogy nem tudtam eddig elkészíteni a fejit!

Változások kora - 2. fejezet

Helló mindenkinek!
 Itt a friss. Nagyon szégyellem magam, hogy csak most hozom, csak nagyon szoros volt a nyaram. Már megvolt írva, csak nem volt időm begépelni, mivel előszőr mindent kézzel írok meg. Ki találtam egy olyat, hogy minden rész előtt legyen egy idézet, ami kapcsolódik a fejezethez. Ti mitgondltok róla? Remélem, hogy azért kapok pár komit. Lehet, hogy szemétség lesz, de legalább 3 komit szeretnék kérni. de ha többsikerül nem leszek mérges. A díjakat holnap rakom fel. Na, befogom! Jó olvasást!
Puszi Szelena

 Változások kora 2. fejezet

„Csak maradj mindig nyugodt! Nem az számít, mi történik,
hanem az, hogy mihez kezdesz vele.”
(Martina Cole)

Lezártam gyorsan a biciklimet, majd végig pásztáztam az egész udvart, a legjobb barátnőmet, Tiffany-t keresve. Áááá… Meg is van! Pont az egyik aránylag normális lánnyal beszélget. Amint elértem őket a fülemben kúszott, hogy az egyik kedvenc énekesemről, Daniel Jay-ről beszélgetnek. Amire odaértem a lányt már félre hívta az egyik tanár.

• Szia Tiff. Megint Daniel Jay-ről beszéltetek? – öleltem meg.
   
• Szia, Vanda! Ja, ja. Annyira cuki. Neked is meg kéne nézned róla egy képet. – áradozott barátnőm.
   
• Nem, nem és nem! Nem fogok megnézni egy oldalt, vagy cikket sem a kedvedért. Nem kérhetsz meg rá, hiszen tudod, hogy nem szeretem a pletykákat. Félek, hogy rájönnek, hogy ki is vagyok valójában. Nem kockáztatok semmi és senkiért. Nagyon jól érzem itt magam és semmi kedvem megint a régi folytonos zaklatásos életemet újrakezdeni. Egyedül nem! – jelentettem ki ellentmondást nem tűrően.
   

Tiff volt az egyetlen, aki tudott az életem titkos és izgalmas életéről. Legalábbis Ő mindig ezzel érvel, ha valamit el akarok titkolni előle, hogy minek akarok titkot előtte, ha úgyis elmondom egyszer neki, vagy valahogy úgy is kideríti, ráadásul ismeri az összes titkom, aminek többsége tök izgalmas. Ezt csak Ő gondolta így. Bár a titkaimat illetően helyeselnem kell, mert ami igaz az igaz. Az össze titkunkat elmondjuk egymásnak és a testvérem ként szeretem, akárcsak Ő engem.

• Annyira gyerekes vagy! Most jöttél haza egy forgatásról. Én, ha a helyedben lennék, egyből felpattannék a netre és kíváncsian olvasnám, hogy mit gondolnak a hirtelen előtűnésemről és a gyors felszívódásomról. Esküszöm, hogy te vagy a modell, de mégsem tudod, hogy, hogy viselkednek az igazi sztárok. Mindent egy kis hétköznapi lányként kell neked elmondanom. Na, de milyen volt a fotózás?
   
• Jó volt. Kicsit feltöltődtem energiával. – mosolyogtam, ha Vanessa Hudgens-re gondolok. Nem is olyan beképzelt, mint mondják, sőt egész jókat dumálgattunk a szünetben. Az Ő új kollekciójának voltam az egyik bemutató modellje. Zac, a pasija is egész tűrhető személyiség, bár vele kevesebbet beszéltem. csak pár napra ugrott le szerelméhez.
   
• És tényleg olyan jó Zac segge, mint a vásznon? – kérdezte kíváncsian barátném.
   

Először nem válaszolta, csak kikerekedett szemekkel néztem.

• Ne csináld már! Úgy is tudom, hogy meglested. – nézett rám. Kezdem azt hinni, hogy túl jól ismer. De nem mintha megnézem volna! Csak véletlen láttam meg, tényleg!
   

Neki csak egy nyelvnyújtást szántam, mire meghallottuk a becsengőt

• Na, menjünk órára, bár nem tudom, hogy beengednek-e egy óvodást a közép suliba. – játszotta az eltűnődőt.
   

Én csak hátat fordítottam neki és mentem is az első órámra. A megjegyzését meg úgy tettem mintha meg se hallottam volna. Huh, irodalommal kezdünk. Szeretem, de most valahogy nincs hozzá túl sok hangulatom. Aztán… Kémia. Zsinórban kettő. az jó. Akkor ma kísérletezünk. Majd matek - dolgozat kiosztás és javítási lehetőség -, biológia, és két földrajz. Ma derül ki, hogy a második félévben ki veszi át az osztályt. Kíváncsian várom… bár sejtem, hogy kis, de inkább tévedjek, csak ne legyen Ő!- fanyalogtam magamban.
Csööörrrrrr-csööööööörrrrrrr!!!
Jaj, de jó, hogy vége a napnak. Nem bírtam volna tovább Ms. Schlif-fel. Elpakoltam gyorsan a föci felszerelésem és elindultam az ajtó felé, ahol már Tiff várt rám.

• Huh, de jó, hogy nincs több órám. A földrajz mindig leszívja az energiáimat. Főleg, ha az ember kettőt kap belőle egymás után. Hulla a fejem. Ráadásul a tanárnő idén is előadta az „Úgy táncoltok, ahogy én fütyülök, különben kirúgatlak! Érthető voltam???” szövegét és a fenyegető nézését. Utálom, amikor félévkor Ő veszi át az osztályt. Rühellem azt a banyát. – mondtam, mire Tiff csak heves bólogatással fejezte ki egyetértését.
   
• Na, én megyek, mert sok házit kaptam és este még egy szerződésről szóló vacsorára is hivatalosak vagyunk anyával. Szia! – adtam még két puszit a barátnőmnek és már mentem is a kijárat felé.
   
• Szia! – hallottam még a hangját.

Felültem a biciklimre és villámsebesen kezdtem tekerni. A fülhallgatót beraktam a fülembe és elindítottam a Jay-től az egyik kedvenc számomat. Már majdnem otthon voltam, csak két utca és meglátom a kapunkat, amikor egy fiatal srác tűnt fel. Szőkésbarna haja és zöldeskék szeme volt. Nagyon helyes. – gondoltam magamban.

De ami az egész képet elrontotta, azaz volt, hogy a srác épp az út közepén haladt át én meg mindjárt elütöm. Pár méterre voltam tőle, amikor elkezdtem fékezni. Ő is észrevett és rémületében hátra akart lépni egyet, de megbotlott és hanyatt vágódott a beton. Ijedtemben leugrottam a bicikliről és odafutottam hozzá. Épp akkor ült fel és a fejét fogta.

• Jézusom! Jól vagy? Én annyira, annyira sajnálom! Ugye nem sérültél meg? – aggódtam az ismeretlen szépfiúért.
   
• Igen. Azt hiszem, megmaradok… Sssz! – mondta miközben felállt.
   
• Uh… Azt hiszem a kezedet ki kéne tisztítani! Tiszta por. – mondtam, amikor megláttam a sebét. – Gyere el hozzám és elvégzek, amit tudok. Oké?
   
• Hát…
   
• Nem lakom messze. Ott abba a sárgás házban. Látod? – mutattam az otthonom felé.
   
• Aha. Végül is oké. – mosolygott rám. Ááá… Mindjárt elolvadok.
   
• Akkor induljunk is. – viszonoztam gesztusát.
   
• Mi a neved? – szólalt meg a csendet megtörve.
   
• Vanda Affabile vagyok. és téged, hogy hívnak?
   
• Mark vagyok. Mark Blank.
   
• Ez tiszta James Bond-os volt. – kuncogtam.
   
• A nevem Blank, Mark Blank. – mondta miközben utánozta a tipikus hangsúlyozást és grimaszokat. Megjegyzem totál jól. Belőlem meg most már kitört a visszafojtott nevetés, amihez Ő is csatlakozott, de tudtam, hogy Ő valójában rajtam nevet, mert közben beleakadta a lábam a biciklim pedáljában és most rajtam volt a sor, hogy egy orbitálisat taknyoljak. Szerencsére ép bőrrel megúsztam, de a nadrágom bemondta az unalmast a térdeinél. Erre nekem csak egy hatalmas káromkodás volt a válaszom. Amint Mark észrevette, hogy én nem élvezem annyira a helyzetet, mint Ő. Amint meglátta, hogy én már nem nevet olyan jól egyből fölsegített.
   
• Minden okés? – kérdezte egy tejbe tök mosollyal a képén.
   
• Ja, csak a gatyámban úgy véltem, hogy túl sok anyagot tettek, így egy kicsit megritkítottam azt. – mondtam keserűen vigyorogva.
   
• Szerintem egy kicsit túl egy területre koncentráltad a „ritkítást”. – mutatott macskakörmöket. Még egy ilyen beszólás Blank és akármilyen cuki is vagy nem a fájdalom mentes fertőtlenítő szert fogom használni. Bár meg kell adni, hogy vicces látványt nyújthattam, de nem baj. A fenyegetés még most is áll!
   
• Na, gyere! – fogta meg a kezem, hogy felsegíthessen.

Hazafelé menet megint beállt a csend. Muszáj… Megszólaljak. Én ezt nem bírom!

• Amúgy te hány éves vagy? – jutott eszembe egy kérdés.
   
• 17. Te? – kérdezett vissza.
   
• 16. Akkor te már emelt sulis vagy? – kérdeztem érdeklődve.
   
• Nem. Most költöztünk ki Amerikából a szüleimmel. Te vagy itt az első, akivel találkoztam, de egyből levettél a lábamról…- röhögött megint. Na, ennyi! Ezt már nem úszod meg szárazon, vagy fájdalom mentesen… - vigyorogtam magamban gonoszul.

Végre újra itthon!

Sziasztok!

Na végre hazaértem!A táborozós hét után el lettem küldve a mamámhoz, majd ma értem haza Bécsből. Sokat olvastam és az új városban vártam az ihletet. Hát lett, de nem igazán a törihez... Valószinüleg fogok csinálni egy új blogot, ahova az ilyen álmaimat, fantáziálásaimat kiteszem.

Amíg nem voltam itthon közületek ketten nagyon nagy örömet szereztek nekem, ugyanis a blog kapott még két díjat! Örülök, hogy a keves friss ellenére - már dolgozom rajta, mostmar szeptemberig nem tervezek hosszabb kiruccanást - méltányoljátok a munkám. Köszönöm szépen. Holnap kirakom a két díjjat és vagy egy új blogot nyitok, vagy a folytatást rakom fel, bár akkor nem biztos, hogy olyan hosszú lesz.
Puszi Szelena

Ui.: Lehet, hogy némely helyen nem lesz jó az ékezet. Sajnálom, de még vissza kell szokjak a magyar billentyűzethez és a sok ékezetes szóhoz, mivel Ausztriában csak németül komunikálhattam bárkivel is. Igyekszem és még egyszer bocsi!

Sziasztok!

Sziasztok!

Bocsi, hogy nem frissítettem mostanság, csak alig vagyok itthon, de már készülnek és előre láthatólag augusztusban már itthon leszek és akkor nagyobb a friss valószínűsége. Sajnálom.

Puszi Szelena

Első Díj!:)

Nagyon szépen köszönöm Brigi-nek.

 Feltételek:
1. Meg kell köszönömm a díjjat annak, akitől kaptam!
2. A logót ki kell tennem a blogomba!
3. Be kell linkelnem azt, akitől kaptam!
4. Írni kell magamról 7 dolgot!
5. Tovább kell adnom 7 embernek!
6. Be kell linkelnem őket, és megjegyzést kell hagynom náluk a díjról! Tehát:1. és 3. Nagyon szépen köszönöm ismét Brigi-nek!
http://titkokarnyekaban.blogspot.com/
2. Már meg van. :P
4. :Imádok olvasni és írni.
A Twilight Saga szeretette meg velem az olvasást.Ezt a történetet - akárcsak Meyer írónő a Twilight-ot - megálmodtam.
A barátaim szerint elég zárkózott vagyok, de, ha megtörik a burkot, a külső maszk ellentét fedik fel.
Most fogok gimnáziumba menni.
Zene nélkül meghalnék.
Nincs sok barátom, de akik vannak ők biztos, hogy a legjobb személyek nekem.
5. és 6. :
AliceCarror: http://rajongas.blogspot.com/
Ivi: http://feketeangyalsaga.blogspot.com/
đóri: http://emmabrandonstory.blogspot.com/
Nikuska94: http://micsodavampirfanfic.blogspot.com/
Dzsenni: http://beckyfanfiction.blogspot.com/
Nessi: http://szivekenat-bynesszi.blogspot.com/
Drusilla: http://lapushvampirja.blogspot.com/
Köszönöm még egyszer. :-)

Elutazom!

Sajnálom!

Elutazom egy kis időre, de júniusban lesz friss valószínűleg. Sajnálom. Addig is goldolkodjatok, hogy mi is fog történni a 2. fejetetben. Kíváncsi vagyok, hogy ti mit várnátok. Várom az ötleteket megjegyzésként. 

Puszi Szelena

Ízelítő - 2. fejezet

 Bocsi, hogy sok ideig vártam a frissel, és hogy most is csak ízelítőt kaptok, de már nem sokára hozom az egészet. Puszi Szelena
Ui.: Komizzatok lécy!!!

Csööörrrrrr-csööööööörrrrrrr!!!
Jaj, de jó, hogy vége a napnak. Nem bírtam volna tovább Ms. Schlif-fel. Elpakoltam gyorsan a föci felszerelésem és elindultam az ajtó felé, ahol már Tiff várt rám.

• Huh, de jó, hogy nincs több órám. A földrajz mindig leszívja az energiáimat. Ráadásul a tanárnő idén s előadta az „úgy táncoltok, ahogy én fütyülök, különben kirúgatlak! Érthető voltam???” szövegét és a fenyegető nézését. Utálom, amikor félévkor Ő veszi át az osztályt. Rühellem azt a banyát. – mondtam, mire Tiff csak heves bólogatással fejezte ki egyetértését.
• Na, én megyek, mert sok házit kaptam és este még egy szerződésről szóló vacsorára is hivatalosak vagyunk anyával. Szia! – adtam még két puszit a barátnőmnek és már mentem is a kijárat felé.
• Szia! – hallottam még a hangját.

Felültem a biciklimre és villámsebesen kezdtem tekerni. A fülhallgatót beraktam a fülembe és elindítottam a Jay-től az egyik kedvenc számomat. Már majdnem otthon voltam, csak két utca és meglátom a kapunkat, amikor… 

Változások kora - 1. fejezet

Sziasztok!

 Ezt az első olyan történetem, aminek nincs valóság alpja. Tudom, hogy egy kicsit rövid lett és sajnálom is,de máshol nem tudtam volna kellőképen félbeszakítani. Kíváncsi vagyok, hogy mit gondoltok róla, ezért komizatok lécy, hgy megéri-e folytatnom vagy, hogy egyáltalán érdekel-e titeket. Majd észre fogjátok venni, hogy nincs címe. Azért nincs, mert nem tudtam, hogy mi is lenne neki a megfelelő. Adnátok néhány tippet? Előre is köszi.

Puszi Szelena :)

Változások kora - 1. fejezet

"A múlt tapasztalataink alapja, 

a jelen döntéseink helye, 

a jövő peddig a cél, ahová tartunk."

(Szigeti Jenő)

„− Bella! − Az ujja könnyedén végigsimított az ajkam körvonalán. − Én mindig veled maradok. Ennyi nem elég?

Megcsókoltam számon kószáló ujját, és elmosolyodtam.

− De elég, egyelőre.

Makacsságom láttán mérgesen legyintett. Tehát ma este egyikünk sem adja be a derekát.

Olyan erővel fújta ki a levegőt, hogy az majdnem morgásnak hangzott.

Megsimogattam az arcát.

− Figyelj rám − mondtam. − Jobban szeretlek, mint az egész világot együttvéve. Ez nem elég?

− De igen, elég − felelte mosolyogva. − Örök időkre elég. Aztán lehajolt, és újra a nyakamhoz érintette hűvös ajkát.”*

Olyan szép ez a könyv. Bárcsak engem is megtalálna a szerelem… Nem! Nem kell nekem szerelem. A nélkül is teljes és boldog vagyok. Most is épp egy forgatásról tartok haza, míg az osztálytársaim azt hiszik, hogy betegen fekszem otthon.

• Kicsim, haza értünk. – kiáltott fel anya, vagyis Eleonora.

Anyám egy elég bonyolult és összetett személy. Mindenre van ötlete, megoldása, amik be is jönnek. Mondhatni Ő a legjobb barátnőm, mivel itt nincs túl sok barátnőm, pedig már közel 5 éve kiköltöztünk Ulm-ba.

• Vanda, kicsim hol vagy? – jött vissza a buszba, amivel utaztunk.
• Itt vagyok anya. – kiáltottam végül felálltam, majd elindultam a busz ajtajához.
• Remélem útközben megtanultad a tananyagot, mert holnap már mész iskolába. De ne felejtsd el, hogy a többiek úgy tudják, hogy influenzás voltál. Na, sipirc az ágyba, mert nem fogsz tudni felkelni holnap. – mondta mosolyogva, majd egy puszi nyomott az arcomra, amit én viszonoztam is utána pedig már ott sem voltam.
• Jó éjt anya! Szeretlek! – mondtam még a szobám ajtajában.
• Neked is kincsem és én is szeretlek. – jött a válasz.

Mi tagadás elég fáradt vagyok. Bementem gyorsan a fürdőbe és letusoltam, majd hajat is mostam. A hajam nem tartozott a kedvelt testalkotóim közé. Megszárítás után göndör volt, ezért szélsebesen kivasaltam. Amint végeztem átrobogtam a hálószobámba és belevetettem magam az ágyamba. Istenem, de jó végre a saját ágyamba, a saját házamba aludni. Nem kellett több párpercnél és már mélyen aludtam.
Kellemtelen zajra ébredtem. Valami mellettem csörgött, csilingelt, berregett és remegett egyszerre. Az ébresztő órám volta felelős és anyám a bűnös, mert korán reggelre állította. Kinyúltam a paplan alól, hogy ki kapcsoljam, de amikor megláttam, hogy háromnegyed 7 van jöttem csak rá, hogy ha nem kelek ki most rögtön az ágyamból, akkor el fogok késni a suliból és a tanárok bezárnak délután. Kedvetlenül kikecmeregtem az ágyból és indultam el a fürdőbe karomon a ruháimmal. Aránylag gyorsan elkészültem, ezért még volt egy kis időm letörölni a biciklimet, mielőtt elindulok. miután végeztem felpattantam rá a táskámmal az oldalamon és elindultam az iskolába. 10.-es vagyok, ezért – az itteni tanügy alapján - idén kellett felvételizzek középiskolából emeltiskolába. Az olyan, mint a gimnázium 11-12. évfolyama, de itt külön választották, ezért 2 évig közép sulis vagyok, két évig pedig emelt sulis vagyok. Ezután jön majd a főiskola vagy az egyetem. Azért van itt ez a hülye középből emeltbe felvételizés, mert itthon még csak a 10 osztály a kötelező származási helyemmel ellentétben. Olaszországban. Ott, akinek nincs meg a 12 osztálya szinte munkát sem talál. Az én álmom az, hogy addig képeztetem magam, amíg meg nem kapom a doktori címet és az orvosi diplomát. Gyerekorvos szeretnék lenni.
Abban a pillanatban, amikor megláttam az iskola kapuit és a lenéző pillantásokat az villant az eszembe, hogy ez a nap sem lesz más, mint a többi. És mekkorát tévedtem…

*Idézet Stephenie Meyer – Twilight (Alkonyt) című művéből

Sziasztok!

A történet egy egyszerű életet élő fiatal modell lányról szól,  aki próbál a munkájával szemben egy hétköznapi gimnazista lenni. Németországban él, de eredetileg olasz származású. Azon okból költöztek el, mert régi otthonában már nagyon népszerű lett és testőrök nélkül ki sem tudott jönni a házból, anélkül, hogy valaki le ne támadja. A barátai is átváltoztak haszonleső, kihasználó emberekké. A rokonai szeretik és mindenben támogatják, de az új barátai előtt titokban tartja a kilétét. Az osztálya elég ellenszenvesen bánik vele. Folyamatosan piszkálják az öltözéke miatt (visszahúzódó az öltözködési stílusa), a haja elég göndör és kifésülve nagy sörényszerűvé válik, amit általában felcsatol vagy hajgumival összeköt. Jó tanuló és az orvosira készül, ezért elég sok időt tölt otthon. Ha éppen nem otthon van, akkor modell karrierjét fényesíti egy fotózással, vagy éppen divatbemutatón vesz részt. Eddig még nem volt barátja, de a szerelemben sajnos már csalódott egyszer még 13 éves korában. Zene nélkül nem épes létezni, mindig lóg a füléből a fülhallgató vagy a szobájában megy a zene a hifitornyából. Az osztálytársai sok zenét szoktak neki küldeni, de azért sok kiemelt kedvence van. Ő Vanda Affabile, a történet főhőse.

Örülök, hogy benéztél és remélem sikerült kíváncsivá tennem téged oly annyira, hogy olvasni fogod a történetemet.
Puszi Szelena